Menu
Your Cart

Rövidítések, kérdések

Nem kaptam meg az aktivációs e-mail-t.

Kérjük ellenőrizze levelezője levélszemét beállítását, vagy a levelezőszervere beállításait. Ha így sem találja a levelet, akkor kattintson ide, manuálisan beállítjuk az Ön aktivációját. Fontos, hogy arról a címről jöjjön az e-mail, amivel regisztrált!

Klíma vásárlás menete

A 14/2015. (II.10.) Korm. rendelet értelmében 2015 augusztus 1-től a klímagázzal előtöltött berendezések vásárlásához
képesített vállalkozás által kitöltött Végfelhasználói tanúsítvány kiállítása szükséges.

A vonalkódos tanúsítvány kiadásával az Ön szerelője igazolja, hogy a készüléket az Ön számára szakszerűen telepíteni fogja.

A igazolás beszerzésével kapcsolatban kérjük vegye fel a kapcsolatot a szerelőjével, vagy kérje ügyfélszolgálatunk segítségét.

Rövidítések

- kapcsolók

Fk- falon kívüli

Sülly. - süllyesztett

101 - egypólusú kapcsoló

102 - kétpólusú kapcsoló

103 - három pólusú kapcsoló

105 - csillár, kétáramkörös kapcsoló

106 - váltó kapcsoló

106+6 - kettős váltó kapcsoló

107 - kereszt kapcsoló

N101 - nyomógomb (csengő)

162 - dugaszoló aljzat (konnektor)

162/2 - kettős dugaszoló aljzat (konnektor)

R105 - redőnykapcsoló

NR105 - redőny-nyomógomb

- Fényforrások

827 - nagy színvisszaadású, 2700K színhőmérsékletü (meleg fehér)

830 - nagy színvisszaadású 3000K színhőmérsékletü (meleg fehér)

840 - nagy színvisszaadású 4000K színhőmérsékletü (fehér)

865 - nagy színvisszaadású 6500K színhőmérsékletü (hideg fehér)


Nem lehet visszakapcsolni a kismegszakítót

A kismegszakító egy speciális, kisfeszültségű megszakító eszköz. A kisfeszültségű villamos berendezések, hálózatok túláramvédelmi készüléke. Önműködően lekapcsol, ha a megengedettnél nagyobb áram folyik az áramkörben. Kisebb túláramok (túlterhelési áramok) esetén késleltetve, nagyobb túláramoknál (zárlati áramok) azonnal. Vagyis, ha vagyunk olyan szerencsétlenek, hogy egy zárlatos készüléket kapcsolunk be, sikeresen működésbe lép a kismegszakító, és sötétségbe borul minden.

De miért van az, hogy néha egy-egy sikeres működés (meghibásodás, zárlat, vagy túlterhelés) után nem lehet visszakapcsolni a kismegszakítót? Erre a kérdésre keressük a választ mai cikkünkben.

Miért jó a kismegszakító?

Mint már említettük, az otthonunk/munkahelyünk elektromos hálózatát, készülékeit, berendezéseit meg kell védenünk a túlfeszültségtől és a zárlatok okozta károktól. Gondoljunk csak bele, hogy munkahelyünkön havi zárást végzünk, amihez a számítógépünk, nyomtatónk, illetve más kollégák számítógépe az összehangolt munka miatt elengedhetetlen. A zárlatos irodai gépek ellen szerencsére van már megoldás, ez lehet a kismegszakító, amit a köznyelv még mindig biztosítéknak hív. Ez tudja megakadályozni, hogy egy meghibásodott irodai gép egy egész irodában/szinten/épületben okozzon hatalmas károkat, életveszélyt vagy áramszünetet. Tehát biztonságtechnikai szempontból igen nagy a jelentősége a megfelelően működő kismegszakítónak.

Bekötése, helyes működése

A kismegszakító bekötését csak szakember végezheti. A villanyszerelő szabadon variálhatja a bekötési irányokat (melyik kapocsra csatlakozik a hálózat és melyikre a fogyasztó), kivéve, ha a gyártó elő nem írja a bekötés irányát. A kioldási karakterisztika szerint – vagyis mekkora áramértéknél kell késleltetés nélkül leoldania - három típust különböztetünk meg. A szakember a védendő berendezés jellege alapján választ közülük, hogy megóvja a vezetékeket, a fogyasztókat, személyeket a túláramok káros hatásaitól.

  • B karakterisztika már kis zárlati áramoknál végez azonnali lekapcsolást. Késleltetés nélkül (önidővel) működik, ha a rajta folyó áram a névleges áram 3-5-szöröse. Általában a világítás, a dugaszoló aljzatok, az elektromos tűzhely, elektromos fűtőkészülék stb. áramköreire szerelhetik.
  • C karakterisztika nagyobb, a névleges áram 5-10-szerese között old ki önidővel. A motoros áramkörök védelmére szerelik be. Ilyen például a mosógép, mosogatógép, hűtőszekrény, légkondi stb. áramkörei.
  • D karakterisztika 10-20-szoros névleges áramnál kapcsol le önidővel. Az igen nagy bekapcsolási áramfelvételű elektromos eszközöknél alkalmazzák. Ilyen példát háztartások esetében ritkán látni, ez a fajta áramfelvétel leginkább az iparban használatos. A barkácsolók villamos kisgépei között viszont lehetnek ilyenek.

Mitől nem lehet visszakapcsolni a kismegszakítót?

A legegyszerűbb eset az, hogy még nem szűnt meg a hiba, így a kismegszakítót visszakapcsolva az ismét leold. Ekkor kapcsoljuk ki, válasszuk le a zárlatos készüléket, így a kismegszakítót vissza tudjuk kapcsolni.

Előfordulhat, hogy tehermentesítettük a vezetéket, lekapcsoltuk az összes eszközt, ami arról az áramkörről működött, de még mindig nem tudjuk visszakapcsolni a kismegszakítót. Ebben az esetben próbáljunk szimatolni, érzünk-e égett szagot. Amennyiben igen, akkor valószínűleg egy vezeték szigetelése „égett le”, és az okoz zárlatot. Szakemberrel végeztessük el a javítást.

Elromolhat a kismegszakító is, ami szintén oka lehet a sikertelen visszakapcsolásnak. Ennek kicserélését megint kizárólag szakember végezze, akinek a javítást követően ellenőriznie kell, hogy megfelelően működik-e a rendszer.

Mit értünk földelési ellenálláson? Hogyan lehet megmérni? Milyen vizsgálati módszereket kell alkalmazni? Mennyi lehet a földelési ellenállás megengedett mértéke? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat mai cikkünkben.

Miért fontos a földelés?

A nem megfelelő elektromos berendezések, felszerelések akár az ember életét is veszélyeztethetik. Az áramütések okozta balesetek megelőzésére, illetve a veszély csökkentésére hibavédelmet (érintésvédelmet) is alkalmazunk a villamoshálózat létesítésénél. Hogy megfelelően működik-e az érintésvédelem, időről – időre ellenőrizni kell, erről pedig jegyzőkönyvet is kell készíteni. A védőföldelés alkalmazása az egyik lehetőség arra, hogy a villamos árammal működő berendezések ne kerüljenek veszélyes feszültség alá, mert, ha ez megtörténik, veszélyes áramütés érheti az embert.

Mekkora lehet a földelési ellenállás?

A földelés jellemzője a földelési ellenállás, ami a földelő szétterjedési ellenállás és a földelvezető együttes állása. Fontos, hogy műszerekkel mutassák ki a szakemberek, hogy az adott berendezésünk földelése megfelelő, hiba esetén képes-e megvédeni az elektromos eszközt használó életét.

Az elektromos hálózatokat a kötelező érvényű szabványok figyelembe vételével alakítják ki, úgy, hogy garantálják a lakásban élők/irodai alkalmazottak személyes védelmét. Ha az érintésvédelmi lekapcsolást végző eszközök érzékelik a hibát, vagyis a hibafeszültség értéke meghalad egy bizonyos szintet (UL), akkor ezen eszközöknek le kell oldaniuk.

A földelési ellenállást három tényező befolyásolhatja:

  • a földcsatlakozás ellenállása
  • a talaj vezető képessége
  • a földelő elektróda ellenállása

Mely feszültségek veszélyesek az emberi szervezetre?

A vonatkozó szabvány szerint váltakozó áramú hálózatoknál az 50 V-nál nagyobb feszültségek. Egyes helyiségeknél, aszerint, hogy mennyire nagy a nedvessége ez az érték kisebb is lehet.

  • 50 Volt száraz helyiségekben – a ház szobáiban
  • 25 Volt nedves helyiségekben – például a fürdőszobákban
  • 12 Volt a földbe épített helyiségekben – pincékben

Ezen helyiségekben érdemes olyan elosztókat használni, amelyek fel vannak szerelve érintésvédelemmel is.

Mennyi a földelési ellenállás megengedett mértéke?

Számos módszer áll rendelkezésre, miként lehet megmérni a földelési ellenállás mértékét, ez csak attól függ, mekkora a beépített terület mértéke. Vagyis városban mérünk-e, ahol nem lehet például egy erre alkalmas eszközt ún. szondát leszúrni a földbe. Milyen mérési módszerekről van szó (felsorolás szinten)?

  • V-A mérős módszer
  • Érintésvédelmi célműszerrel végzett mérés
  • Föld-hurokellenállás mérés
  • Földelési ellenállásmérés lakatfogós módszerrel

A földelési ellenállás gyengeáramú és erősáramú módszerrel is mérhető. A mért értéket egy számított értékkel összehasonlítva dönthető el, hogy megfelelő a védelem vagy sem. Ezeket a méréseket, kiértékeléseket csak megfelelő szakvizsgával rendelkező szakember végezheti.

Az otthonunkban használt elektromos berendezéseink, valamint a vezetékek túlfeszültség elleni védelmére a kiépítéskor, lakásfelújítások alkalmával természetesen kötelező jelleggel gondolnak a munkát végző villanyszerelők: a túlfeszültségek káros hatásaitól megóvó készülékeket építenek be.

Nagyon fontos tudni, hogy hibás elektronikai berendezés csatlakoztatása is képes túlfeszültséget okozni. Ahogy nő a lakásunk elektromos készülékeinek száma, úgy nő a csatlakoztatásukhoz szükséges dugaszoló aljzatok száma is, valamint annak veszélye, hogy hibás készüléket csatlakoztatunk a hálózatra. Ezen problémák megoldására ajánljuk mi, a Legrand csapata azokat az elosztókat, melyek túlfeszültség elleni védelemmel vannak ellátva.

Túlfeszültségek káros hatásai

Minden új építésű épületben, valamint lakások vagy házak elektromos vezetékeinek felújításakor, villamossági biztonságtechnikai okból kötelező jelleggel be kell építeni a túláramok és a túlfeszültség elleni védelmet. Miért fontos ez utóbbi? A túlfeszültség elleni védelem kiépítésével például megelőzhetjük a villamos és elektronikai eszközeink meghibásodását.

Napjaink háztartásainak elengedhetetlen kellékei a kisebb és nagyobb teljesítményű elektronikai berendezések (konyhai elektronikai eszközök, szórakoztató elektronikai eszközök, számítógépek, klíma, riasztó berendezések stb.). A túlfeszültségek nemcsak az elektronikai eszközeinkben okozhatnak nagy károkat, hanem telefon-, internet-, televízió szolgáltatók átjátszó központjait és épületek biztonsági berendezéseit is tönkre teheti.

Túlfeszültség keletkezik például bizonyos áramkörök ki- és bekapcsolásakor, hibás készülékek üzembe helyezésénél, villámcsapáskor, amelyek az elektronikai berendezések működését zavarhatják, és akár azok rongálódásához vezethetnek. A kár elhárításának költségén (új készülék vásárlása, esetleg elektromos vezetékek cseréje) felül, ha munkahelyi túlfeszültség okozta kárról van szó, a kiesett üzemidő, valamint a kiesett munkaidő okozta veszteség (veszteséges a kiesett idő, mert nem termelődik ezalatt haszon) és a járulékos károk (adatvesztés, szoftverben keletkezett sérülések) is növelhetik a tényleges költségeket.

Milyen megoldások léteznek?

Az egyik legfontosabb eszköz, amit túlfeszültség ellen használhatunk az, hogy időről időre ellenőrizzük a hálózatot, mérjünk feszültséget! Másik módja, hogy elkerüljük a túlfeszültséget, hogy nem használunk hibás eszközt, illetve mindig csak olyan körülmények között használjuk eszközeinket, ahogy azt a gyártó előírja. De biztosítottak-e a „körülmények”? Van-e kialakítva túlfeszültség elleni védelem? A túlfeszültség ellen védő berendezések nem engedik a készülékekre jutni a káros feszültségeket: vagy levezetik a túlzott feszültséget, vagy megszakítják az elektromos áramot. Többnyire nagy munkával jár a nagy volumenű túlfeszültségvédelmi eszközök beépítése, de minden esetben?

Elosztók túlfeszültség elleni védelemmel

Ha túlfeszültség elleni gyors védelemmel szeretnénk biztosítani egy-egy elektronikai berendezésünket az otthonunkban, akkor ajánljuk a túlfeszültség elleni védelemmel ellátott elosztókat. Ezek a berendezések megfizethetőek, magunk is elvégezhetjük a telepítésüket. De szükség van-e arra, hogy esztétikailag elrontsa az adott helyiség képét? Erre is van megoldás, mégpedig a bútorlapba süllyeszthető négyzet alakú rejtett elosztó, amely ugyanúgy túlfeszültség elleni védelemmel van ellátva.

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Adatvédelmi tájékoztató